Peter Kallo | Láthatatlan Budapest / Invisible Budapest
A város itt van körülöttünk. Használjuk, benne élünk. Nap mint nap ugyanazokon az útvonalakon megyünk, néha már szemlesütve, gondolatainkba temetkezve. Amikor idegen városba érünk, figyelünk. Rácsodálkozunk szépségeire, izgalmaira. Pedig az ott lakók ugyanúgy csak használják, rutinosan, talán ők is szemlesütve, elmennek a hétköznapi csodák mellett.
Ezek a hétköznapi csodák a saját városunkban, Budapesten is megtalálhatóak. Ha letérünk az útról, a hétköznapok kitaposott ösvényéről, kilépünk a rutinból és idegen szemmel kezdjük figyelni ismert környezetünk. Egy mások számára láthatatlan világba csöppenünk, talán mi is láthatatlanokká válunk. A város megszokott színfalai –, az unalomig ismételt nevezetességek – mögött érdekes, olykor abszurd helyzetek történnek.
Azt hiszem 2008 óta fotózóm Budapest titkos pillanatait, de olyan mintha mindig ezt csináltam volna, és mindig ezt is fogom. Egy –, főleg mostanában – gyorsan változó, élő város szubjektív dokumentumai ezek. Sosem lesz vége, illetve valószínűleg csak velem együtt. Úgy változik, ahogyan a város. Hiszen itt nincs bevezetés vagy befejezés. Csak ez a feltárt, mások számára láthatatlan világ, melyekből most összegyűlt ez a kazal.
Láthatatlan Budapest, Invisible Budapest, Kálló Péter, photography, street, photo, fotózás, fotográfia, streetfotó, budapest titkai, titkos budapest, fekete-fehér, emberek, vicces, nevetséges, abszurd, mindennapok, apró titkok, impressziók, benyomás, érzések, kortalan budapest, 8 ker, nyolcadik kerület, belváros
21932
single,single-portfolio_page,postid-21932,ajax_fade,page_not_loaded,,select-theme-ver-3.1,vertical_menu_enabled,paspartu_enabled,menu-animation-line-through,side_area_uncovered,wpb-js-composer js-comp-ver-4.3.4,vc_responsive
Láthatatlan Budapest
A város itt van körülöttünk. Használjuk, benne élünk. Nap mint nap ugyanazokon az útvonalakon megyünk, néha már szemlesütve, gondolatainkba temetkezve. Amikor idegen városba érünk, figyelünk. Rácsodálkozunk szépségeire, izgalmaira. Pedig az ott lakók ugyanúgy csak használják, rutinosan, talán ők is szemlesütve, elmennek a hétköznapi csodák mellett.
Ezek a csodák a saját városunkban, Budapesten is megtalálhatóak. Ha letérünk az útról, a hétköznapok kitaposott ösvényéről, kilépünk a rutinból és idegen szemmel kezdjük figyelni ismert környezetünk. Egy mások számára láthatatlan világba csöppenünk, talán mi is láthatatlanokká válunk. A város megszokott színfalai –, az unalomig ismételt nevezetességek – mögött érdekes, olykor abszurd helyzetek történnek.
Több, mint egy évtizede fotózóm Budapest titkos pillanatait, de olyan mintha mindig ezt csináltam volna, és mindig ezt is fogom. Egy gyorsan változó, élő város szubjektív dokumentumai ezek. Úgy változik, ahogyan a város. Hiszen itt nincs bevezetés vagy befejezés. Csak ez a feltárt, mások számára láthatatlan világ.
