Magyarországon először interjút és kisfilmet készítettünk Mustang Wanteddel, az ukrán free climberrel, akinek hajmeresztő mutatványait az egész világ csodálattal-borzongva-borzadva bámulja. Az interjúban utal, a nem rég Oroszországban tett akciójáról, ahol Moszkva egyik jelképét festette át Ukrán színekre, majd az ebből készült videóból származó pénzt az ukrán hadseregnek adományozta. A teljes interjút a Földgömb magazin szeptemberi számában olvashatjátok.

Augusztus elején Budapesten járt Mustang Wanted, aki nálunk is szuperhősként vette be a város ikonikus épületeit.

Magasröptű filozófiát nem kerít hobbija köré, egyszerűen csak mászik – ott és akkor, amikor jónak látja. Ugye, nem is kell leírnunk, hogy senki se próbálja meg utánacsinálni?!

Egy átlagosnak ígérkező szombat délelőtt a főváros egyik fő turisztikai attrakciójának számító Szent István-bazilika előtt… A 21 éves Mustang Wantedra és állandó segítőjére, Andrejre várunk. A téren körülöttünk több tucat turista méregeti hunyorogva a 96 méter magas épületet. Ők csak a kupola körüli kilátóba készülnek, hogy megcsodálják az onnan nyíló panorámát, Mustang Wantednek azonban ennél komolyabb tervei vannak.

Megérkeznek, gyorsan bemutatkozunk, és Andrej vázolja a hevenyészett tervet: gyors terepfelmérés, teljes körű telefonszámcsere – hogy innentől bármikor elérhessük egymást az induló akció során –, és a fényképezőgépek, go pro kamerák előkészítése. Aztán mászás. Mustang Wanted eközben csendesen, szinte földöntúli nyugalommal tekinget a kupola felé, így az az érzésem támad, hogy én sokkal jobban izgulok, mint ő. Elindulunk a kilátóba, fent gyorsan lezavarják az előkészületeket, majd Andrej a terepszemle után határozottan összegez:

ez a mászás terhes nőknek való!

Persze azért nekivágnak, így kb. negyedóra múlva a téren még több turista nézelődik hunyorogva a Bazilika csúcsa felé. Mustang Wanted ekkor már a kupolán egyensúlyoz – vidáman, mosolyogva, 96 méter magasan. A téren egyre többen szúrják ki a magasban pózoló srácot, mind több turista érkezik. Aztán rendőrök, végül tűzoltók is. A két mászó azonban ezt a helyzetet is meglepő higgadtsággal kezeli, és az intézkedő rendőröknek a magasban készült képeket mutogatják, miközben azok felveszik az adataikat.

– Minden rendben van? – kérdezem Mustang Wantedtől, aki láthatóan feltöltődött a mászás után. Válaszképpen mosolyogva mutatja a bírság összegét, hiszen egy ilyen büntetés szerinte benne van a pakliban. Azt azonban már nem akarja elmondani, pontosan hogyan jutott ki a kupola csúcsára, mert ezt tiltja a rooftop-etikett. Ám annyit elárul, hogy a felső, kisebb kupolába valóban egyszerű volt feljutni, onnan azonban már érdekesebb a mászás.
– Furcsa volt, hogy ez mégiscsak egy szent hely, azonban úgy látszik, Isten is azt akarta, hogy minden rendben legyen. A látvány pedig csodálatos volt fentről, ezt érdemes megosztani a több ezer internetes követővel – elmélkedik az akcióról. Azt minden­­esetre elismeri, hogy egy ilyen szakrális épület megmászásának Oroszországban például már komolyabb következménye is lehetett volna: elsősorban azért, mert ukrán, másodsorban meg azért, mert olybá vennék, hogy megsértette a hívőket.

– Ahogy Közép-Európában járok, azt veszem észre, hogy itt sokkal mosolygósabbak a hatóságok is, mint Kelet-Európában.

Olyan kedvesek a rendőrök, hogy nem is akarsz elfutni előlük

– összegzi a hatósági tapasztalatokat az Erzsébet téren üldögélve, miközben fél szemmel a téren felállított Sziget Eyet méregeti. Érdekes helynek tűnik ugyanis, így csak remélem, nem indul azonnal megmászni a mozgó kereket.
– Semmit sem szoktunk különösebben megtervezni. Improvizálunk, ahogy most is láthattad – magyarázza Andrej.

Konkrét célpontjaik Budapesten sem voltak, öt napot töltöttek itt egy pozsonyi és egy bécsi kiruccanás között, járták a várost, és ha láttak egy érdekest helyszínt, felmásztak. Tehát míg mások, az átlaglátogatók a földről fényképezik egy-egy város szimbolikus helyszíneit, ők hidakról, felhőkarcolókról vagy épp darukról örökítik meg a látványt, illetve magukat. Mintha szupererő nélküli szuperhősökként másznák meg a nagyvárost. Mintha Batman szelfizne egyet egy vízköpőn ülve, a háttérben Gotham Cityvel.
– Persze, gyakran edzek. Kérdezik is sokan a neten, hogy pontosan milyen gyakorlatokat végzek, erre azonban nem válaszolok. Nem akarom, hogy emiatt, engem követve bárki megsérüljön – válaszol egy szerinte klasszikus, mindig előkerülő kérdésre. Utána azért még egyszer, rutinosan megismétli, amit a beszélgetés elején már említett: „Senki se próbálja ki, amit csinálok! Lehet, hogy bárki más is meg tudja csinálni e mutatványokat, de az a bárki más is ugyanúgy le tud esni…”

szöveg: Kiss András

Folytatás a Földgömb szeptemberi számában!