“A madár a maga szépségében minden élő közül a legmagasabb rendű esztétikum kifejezője (…), a legbecsesebb szellemi értékek művészi jelképe. Mégis azt tapasztaljuk, hogy egy madárraj összehasonlíthatatlanul nagyobb élményt nyújt, mint egy magányos madár.” – William Henry Hudson
 

A sirály az öböl partja fölött szállt, amikor megpillantott egy egeret. Leszállt az égből, és megkérdezte a rágcsálót:
– Hol vannak a szárnyaid?
Minden állatnak megvan a maga nyelve, és az egér nem értette, hogy mit beszél a madár. De az feltűnt neki, hogy van rajta két nagy, furcsa valami, ami a testéből nő ki. ,,Biztosan beteg szegény” – gondolta az egér. A sirály észrevette, hogy az egér a szárnyait bámulja, és azt mondta:
– Szegénykém. Megtámadtak a szörnyek, megsüketítettek és ellopták a szárnyadat.
Megrendülten a csőrébe vette a kis állatot, és elvitte egy sétarepülésre az egekbe. ,,Biztosan hiányzott már neki, hadd élvezze egy kicsit” – gondolta, miközben repült vele. Azután óvatosan visszatette a földre. Az egér hónapokig mélységesen boldogtalan volt, hiszen megismerte a magasságot, és egy óriási, gyönyörű világ látványa tárult elé. De ahogy telt-múlt az idő, újra hozzászokott saját kis egérlétéhez, és azt gondolta, hogy a csoda, amit átélt, nem volt több egy szép álomnál. – Paulo Coelho

Ezek nem összefüggő képek. Csak képek madarakról.

Budapestről, Párizsból vagy a képzeleted bármelyik szegletéből, ahova szeretnéd magad gondolni és amit megpedzegetnek benned ezek a képek. Szárnyaik késként vágják a levegőt, vagy puhán csapkodva emelkednek a levegőbe, vagy pontként látszanak az égen.  Máshonnan látják a világot mint mi. Mindig is mozgatta az ember fantáziáját.

A repülés.

 

101102
103116 115 114 113a 113 112117118
111 110 109 108 107a 107 106 105 104
119
120