A Kaposfest egy olyan fesztivál, ahol Vásáry Tamás világhírű zongoraművész atlétatrikóban próbál. Közte és Szakcsi-Lakatos között ez a beszélgetés zajlik le:

V.T.: Emlékszel?
Sz.L.: Emlékszem!
Sz.L.: Ha itt vagy,nem is merek előtted játszani!
V.T.: Ugyan már…(mosolyogva legyint és elsiet)

Kelemen Barnabás hegedűművész és persze sokan mások beállnak a KaposHotelben játszó cigányzenekarba este játszani. Örömből és szórakozásból. A KaposHotelben egyébként ebben ez időben Horváth Gyula és zenekara a cigányzenekar. Akinek ez mond valamit, tudja mit jelent. A próbán Katia Skanavi és Jose Gallardo együtt próbál, mosolyogva egy Mozart négykezest. Jose kicsit szitkozódva (fuckin’ Mozart), hogy írhatott volna könnyebbeket is. Prominens művészek közt lóg a le a mosolygós fejem az utcáról. A főtéren lévő kiállításomat hirdeti. Ahol lehet bicajozni is. Nem tudom, hogy beleillek-e a sorba? Aztán a kiállítás néha átváltozik kaszinóvá, és örült szexi táncosok teste hívja fel a szenvedélyek napjára a figyelmet. Másnap Segal Viktor főz, Rossini receptjeiből, szívvel-lélekkel. Mert Rossini amellett, hogy zenét szerzett, kíváló szakács is volt.

Kokas Dóra strandpapucsban csellózik. Kokas Kata pedig szexi magassarkúban.

A templom előtt rockzene, vagy cigányzene.

A hetijegy egy párna, amivel bárhová ülhetsz.

De félreértés ne essék, amikor ezek a világhírű művészek, csak erre az alkalomra közösen felállnak a színpadra, ott nincs kompromisszum. Felsír a hegedű, vagy megszólal egy quartett, ellentmondást nemtűrően minden figyelem a zenészekre összpontosul, akik a lelküket teszik bele, a komolyzene punkfesztiváljába.